Keressetek egy sarkot a galaxisban, és fedezzétek fel, miben egyeztek a többiekkel.

A Föld Egyesített Tanácsa összeült. Az ülés végén Jack Tompson, az ülést vezető elnök kijelentette: egyhangú döntés született arról, hogy a Holdon egy emberek számára élhető komplexumot kell létrehozni, amelynek a Moon City lesz a neve.

Részlet az ülés jegyzőkönyvéből:
Hogyan épül fel a Holdváros? Egy épületben 12 zóna helyezkedik el.
A létező világból kell előállítani egy képzeltet, és meg is kell valósítani azt.

12. zóna: Biztonsági Szolgálat
11. zóna: Dokkoló egység az érkező és a távozó űrjárművek számára, távozó űrjárművek fogadása
10. zóna: a mágnesvasút kocsijai, a közlekedést kiszolgáló egységek
9. zóna: Üzletek
8. zóna: Kórház
7. zóna: Energiatelep
6. zóna: Gyártóbázis. Kohászati és Fémgyártó Egység. Napkollektor Gyártó Egység
5. zóna: Parancsnokság
4. zóna: Transzport koordinálása és Irányító Központ
3. zóna: Szórakozás, művelődés
2. zóna: Űrjárművek karbantartása, javítása
1. zóna: Lakózóna

A holdexpedíció 10 nagy rakétával felszállt a Földről – az időben eltolva -, elnavigált a Hold közelébe, ott összekapcsolódott az űrállomással, amelyet már jó előre feljuttattak.
360 űrhajós utazott 10 óriási űrhajóval, amelyeket a Föld körüli pályán összekapcsoltak az űrállomással: a tíz űrhajó nemcsak az emberek szállítását végezte, hanem egyben teherűrhajó is volt, amelynek célja nem pusztán az volt, hogy 350 embert a Holdra költöztessen; gyermekes családokat, egyedülállókat, fele-fele arányban férfiakat, nőket és gyerekeket.
A tíz rakéta hat különböző helyről indult: az Orosz Föderációból, az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Dél-Amerikából, Kínából és Indiából. A tíz rakétából a Holdváros anyagait egy komppal szállították le a rendeltetési helyükre. Az építőanyagok mellett gépeket, darukat vittek magukkal.
A Nyugalom Tengerén észak felé tartva vulkanizmus nyomait fedezték fel. Kanyargó lávacsatornák és árkok, valamint kisebb vulkáni képződmények között akadtak rá egy nagyobb vulkáni kürtőre. Ez a nyílás egy felszín alatti, hosszú lávacsatornába vezetett. Erre a nyílásra építették rá a Holdváros bejáratát és a bejárati épületeket. A lávacsatorna jó védelmet nyújtott a világűrből érkező meteoritok és a kozmikus sugárzás, valamint a hőingadozás ellen is.
A Holdon a becsapódási alakzatokat minden mérettartományban megtaláljuk, az 1000 km átmérőjű medencéktől a mikrométeres nagyságú, ásványi anyagszemcséken megfigyelhető kráterecskékig. A vulkanizmus hatalmas lávasíkságokat formált, rajtuk redőgerincek, lávacsatornák és más alakzatok utaltak a keletkezés folyamatára. Eróziónak csak a kisméretű meteoritok által termelt holdi por- és törmelékbevonatot tekinthetjük.
A bejárat legmagasabb részén a kupola helyezkedett el. Beléptek a kupolás területre. Több tízezer négyzetméteres kupola. Amikor elhaladtak a kijárati folyosón, az üvegfalon át beláttak a növénytermesztő blokkba. Növények sokasága hosszú sorokban: paradicsom, paprika, saláta, burgonyaföldek, gabonamező. Gyümölcsfák, alma és szőlő, egy másik helyen elkülönítve citrom- és narancsfák, banánkertek. Itt termelik meg a lakosság számára az élelmet. Mindenfelé emberek és robotok dolgoztak a földeken.
Áthaladtak a zsilipeken, ki a szabadba. Felnéztek a bejárati épületre. Közel 10 négyzetkilométernyi területen napelemeket helyeztek el a tetőn. Elhaladtak a lézerágyúk mellett. Lézerágyúk meredtek a Hold egére, amelyek az űrt kémlelték, és megtaláltak minden aszteroidát, amely a holdbázis felé közeledett.
Különösen közel repült a Holdhoz egy aszteroida; beindult a riasztó, a lézerfegyverek lőni kezdték az aszteroidát. A nagy kődarab darabokra tört, a részei elsuhantak a Hold mellett.
——————————————————————————-
Arnold Schwarzenberg ásványkutató és Jasna Milankovic fiatal jegyesek voltak. Engedélyt kértek egy kirándulásra a Hold túlsó oldalára.
– Válasszunk magunknak csillagot – mondta Jasna.
– Válasszunk. Az ott meg is felel nekem – mutatott a világűr egy csillagára Arnold.
A holdi égbolton fényesen ragyogott a felhőcsíkokkal tarkított kék bolygó, a Föld. A kékben és fehérben pompázó Föld erősen elütött a kopár holdfelszíntől. A Föld valójában sohasem kel fel vagy nyugszik le a Hold egén.
– A Föld átmérője négyszer akkorának tűnik, mint amekkorának a Hold látszik a Földről.
Végigfutott szemük a Hold felszínén.
A legszebb talán a narancsszínű talaj. Pikrites-bazaltos lávaszökőkút spriccelte széjjel a parányi olvadékcseppeket, amelyek gyorsan üveggé dermedtek, s így megőrizték a holdi köpeny olvadék-összetételét.
Jasna felvett egy darabot a felszínről.
– Nézd milyen szép!

A holdjármű-állomásra értek.
Külön-külön beültek egy-egy egyszemélyes holdjárműbe. Arnold ment elöl, Jasna követte. Arnold irányt váltott, s játékosan jobbra-balra mozgatta a Titmouse-t.
A légkör hiányának érdekes következménye, hogy a Hold felszínén álló megfigyelő szórt fény hiányában teljesen sötétnek látja az eget, a csillagokat nappal is tündöklőnek látja, és még a napkorong közvetlen közelében is megfigyelheti azokat.
Két Titmouse szállt a Hold egén. Átlátszóak voltak, mint a medúza. Az egyik kékes, a másik
rózsaszínes árnyalatban fénylett. Az egyik előreszaladt, a másik egy kicsit lemaradt. Az első lassított, a második utolérte és megelőzte. S ez többször is megismétlődött.
A holdi égbolton fényesen ragyogott a felhőcsíkokkal tarkított kék bolygó, a Föld.
A terület meglehetősen máshogy nézett ki, mint ahol eddig jártak, több volt itt a kráter és kevesebb a bazaltsíkság, melyek meg az általuk ismert oldalon fordulnak elő nagy mennyiségben. Ezért a kerekes vagy láncszerű hajtású autó a terep pontos ismerete nélkül kissé veszélyes lehet.
– Emlékszel? Amikor Mohácson voltunk Adventkor? – kérdezte Jasna.
– Advent kezdetekor kigyullad minden világítótest, minden lámpa. De hol van még a karácsony? Ha minden héten csak egy lámpát kapcsolsz fel, egy gyertyát gyújtasz meg, akkor jól fogod érezni magad. Az idő lelassul. Ha autóval mész, nem látod meg a kis virágot az út mentén. Ha kerékpárral mész, elkerülhetik a figyelmedet a környezet élőlényei. Ha gyalogolsz, meg-megállsz, lehajolsz, meglátod a lényeget, a világ sokszínűségét.
– A holdi anortozit a felföldek anyaga – szólalt meg Arnold. – Világos a színük. Szinte kizárólag csak földpátkristályokból áll. Valamikor szép, nagy szemcsék alkották, amelyek összetöredeztek a sok ütközéstől, becsapódástól, rengéstől. Még tördeltebb ásványvilág tárul a szemünk elé, ha a breccsákat figyeljük meg a mikroszkópban. A becsapódás malma őrli, forgószele teríti, s forrósága összesüti a törmeléket.
Hogyan halad a Titmouse a Holdon? A talajon siklik, antigravitációs egység emeli meg, giroszkópja lehetővé teszi a stabil elhelyezkedést a felszínhez képest. A mozgást hajtóművekkel oldották meg. A másik típus több méterrel a felszín felett halad. A magasságot korlátozó műszert be lehet állítani. A határon van egy járműállomás, ahol járművet lehet cserélni. Leszálltak a Csereállomásra.
Beálltak a dokkba. Az ellenőrzőrendszer jelezte a töltés beindulását.
Átmentek a Titmouse-sorra.
– Én a kéket választom. És te?
– Én a rózsaszínűt.
A Földön naplemente után sincs teljesen sötét, mert a levegő molekuláin szóródó fény miatt a nappal fokozatosan megy át az éjszakába. A Holdon a szürkületnek a nyomait sem lehet megfigyelni, az árnyékok roppant élesek.
Arnold megállt a Titmouse-al. Bevárta menyasszonyát. Jasna nagyot fékezett, s megállt mellette.
– Hamarosan elérjük a második Csereállomást. Lecseréljük a járműveinket. Ott lesz alkalmunk egy kis sétára is.
Onnan már látni lehetett a fogadót. Elnéztek az Aristarchus felé. Fel-felvillantak a fények; a vulkáni működés eredménye a villódzó fény.
– Vigyázz, Jasna! Letértél az útról.
Jasna lassan haladt lefelé a kráter alja felé.
– Kapcsold be a kaszkád kapcsolót!
Ebben a pillanatban hangos robajlással szakadt be a talaj Jasna alatt. Jasna eltűnt egy lávacsatornában.
——————————————————————————-

Egy csoport csónakokkal érkezett. Átkeltek a folyón, miközben a Duna méltóságteljesen hömpölygött tovább.
Amikor a parthoz értek, kikötötték a csónakokat. Kiszálltak és a Kóló tér felé indultak. Ezek között a busók között ballagott beöltözve Arnold. Amikor a térre értek, több csoportot is láttak megérkezni. Jöttek az ágyús busók. Leállították az ágyút. Az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportok érkeztek. A régi elöltöltős busóágyúval lőttek egyet. Dörejére a különböző csoportok benyomultak a Kóló térre.

Elkezdődött a szabad farsangolás.
A busó öltözete szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak. Lábukon bocskort viseltek. A bundát öv vagy marhakötél fogta össze a derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Egyesek a kezükben kereplőt forgattak, mások soktollú, fából összeállított buzogányt tartottak.
A fűzfából faragott, állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarcos emberek furcsa látványt nyújtottak.

Folytatása következik.